2008. 07. 02.

Instant stúdió galuskával

A múlt hét végén Tokodon jártam. Elhunyt nagymamám testvérének 80. születésnapját ünnepeltük. Ahogy illik, étterembe ment az alig egy tucat ember, és az ünnepi ebédet ott költöttük el. Az étterembe belépve már örült a lelkem. Az ablakon beérkező fényt egy sűrű szövésű, fehér függöny engedte át. Hatalmas softboxom van - dünnyögtem magamban. Az embereket ezért úgy ültettem, hogy akiket fotózni szeretnék, azok üljenek a "stúdiólámpával" szemben. Ide került az ünnepelt fia is, aki 53 éves. Két diplomás mérnök, és egy gyárban dolgozik vezető pozícióban de 35 éve, és folyamatos műszakban. Az előételem, ami egy grízgaluska leves volt, már régen kihűlt, amire sikerült elkészítenem a képet, amit szerettem volna. A modellem nem vette észre hogy őt fotózom, pedig feltűnő szokott lenni egy USM 70-200L :) ( A 10-20-szal ellentétben) A kép ezáltal lett őszinte, és beszédes. Fogadjátok szeretettel.


2 megjegyzés:

RealQuentin írta...

Naaah, szóval ezért (illetve ebben) jobb ez a fotós blog, mint bármelyik képfórum, ahol eddig jártam.
Ezekért a történetekért. Egy képfórumon 1000/1 az előfordulásuk.

Köszi!

( "Hatalmas softboxom van" ) :D

Mándi Emese írta...

:)))
Nagyon jó! Egyetlen észrevételem hadd legyen, amiért lehet égnek áll majd a hajad, mert közhelyes meg ilyesmi, de ilyen portrénál szerintem egy ilyen keret (belül fekete elmosás, kívül vastag fekete) tisztára gyászkeret.. én sem szeretem az ilyen megjegyzéseket, de egy portrénál sajnos sokszor igaz.
Amúgy tényleg klassz, leírás is. :)