Rolling Stones

Ma egy éve lépett fel a Stones a Puskás Ferenc stadionban.. hát súlyos beruházás, de mindenképp remek döntés volt kimenni. :)
Azokban a hetekben volt megállás nélkül ezer fok (de 35-40 legalább), aggódtak is, hogy mi lesz a nagy tömeggel ebben a hőségben. Folyamatosan locsolták a küzdőteret és a biztonságiak kis zacskó vizeket osztogattak, amiknek a sarkát kiharapva egymást spriccikolta a tömeg. Mókás volt. :)

Sokat vaciláltam indulás előtt, két okból is. Az egyik, hogy melyik obit vigyem magammal, a 18-55-öt vagy az 50-es 1.8-ast. Előbbi széleslátós, utóbbi fényerős, mindkettőt viszont nem akartam magammal cipelni. És ugye itt jött a másik dilemma a képbe: egyáltalán be merjem-e vinni a gépet a koncertre?! Sőt! Mi van, ha be sem engedik, mert már a bejáratnál visszafordítanak vele? A család tanácsa az volt, maradjon csak a gép otthon, de aztán győzött a fotós énem, arra gondoltam ha nem engedik be, megkockáztatom a csomagtartót neki, viszont ha nélküle megyek be és olyat látok, hogy.. akkor nagyon kész leszek. :)

Bejáratnál le se tojták. Később a tribünön sétálva egy ponton igen, megkértek pakoljam el. Mondtam jó. És azzal lesétáltunk szépen a küzdőtérre, hátra középre.. oda a kedvezőbb hanghatások (stereo élmény -> egy helyett kétoldali - szimmetrikus - megsüketülés) és az elviselhetőbb mennyiségű ember miatt.

A színpad hatalmas volt, amolyan Stones-osan monumentális. A show szintén. Óriási kivetítőkön követtük az eseményeket, és közben élveztük a hihetetlen hangulatú koncertet. Néha egy-két katt erre-arra, de semmi különös. Végülis az 50-est vittem, amit egy ponton már majdnem bántam is, mert kevés minden fért bele.. amikoris jött a nagy meglepetés.

(Folyt. köv., még nincs vége.) :)

Addig is két nagy kedvenc - utóbbit a fenti képért:
Rolling Stones - Love is strong
Keith Richards - Wicked as it seems