Kossuth tér, 2009.04.14 - II. rész

.
..avagy egy bejegyzés a Nagy Testvérnek.

Egy ideje már figyelek, és most kifigyeltem, hogy figyelnek minket. De sebaj, legalább tovább nő látogatóink népes táborának száma. Urak a log.police.hu mögött, üdv itt, kellemes nézelődést!

A mai bejegyzést új látogatóinknak ajánlom.
(Ja és a Kossuth két "s", de mindegy.)

Szóval folytatva a képes beszámolót (az I. rész itt), kezdem mindjárt azzal, hogy megérkezve a Kossuth térre meglepve tapasztaltam, hogy a korábban beharangozott élőláncot fizikai képtelenség lesz megvalósítani, a teret olyan szinten kerítették körbe kordonnal. A tüntetőknek megmaradt az Alkotmány utca és a környező egyéb utcák.. egy idő után már a Metro sem volt megközelíthető.


A legjobb helyet keresve kitaláltam, hogy előretolakodom a színpad elé, vagyis mögé, szóval oda, ahol a fellépők és szónokok gyülekeznek, a sajtósok, a legvakmerőbb tüntetők, a libákat közlekedtető erők, a kellemes kordonelemek, azon túl pedig a rendőrsorfal, háttérben a Parlament épületével, még hátrébb meg a lemenő nappal, ami egyébként szerencsére majdnem egész nap ezer ágra sütött.. a kora délutáni órákban lehetett is vagy nyolcvan fok.

Nem volt egészen világos, hogy miért, mert mikor a helyszínre érkeztem mindent még nem láttam, akkora volt elöl a tömeg, de az tény, hogy a rendőri erők egyszer csak szerettek volna előrejutni az Alkotmány utcában. Ott, ahol egyébként tüntetők százai tengették épp ráérős hétköznapi perceiket. (Jó sokan vagyunk munkanélküliek.) :)
No ebből a határozott igyekezetből adódott is egy "kisebb" csetepaté, csak úgy pestiesen, egymásnak feszült rendőr és tüntető, röpültek a libák, csattogtak a fényképezőgépek, üvöltött a tömeg.. sajátos hangulatúak ezek a napsütötte szabadtéri programok mifelénk.



Én egy egészségügyi kocsi oldalán álltam ekkor, a gárdisták szervezték oda arra az esetre, ha valakinek ellátásra lenne szüksége. Na ez kellett is, sérültek meg páran..



Aztán utána viszonylagos nyugi lett, egészen addig míg pár órával később ki nem hangosították a parlamenti ülésen történteket, és ki nem derült, hogy megszavazták az új miniszterelnököt.
Ekkor lett teljes az őrület. Az emberek sípoltak, fütyültek, és torkuk szakadtából üvöltöttek, a színpadon dobosok verték folyamatosan a ritmust, hosszú-hosszú percekig hihetetlen hangzavar és hangulat lett úrrá a tömegen. Ritkán él át ilyet az ember.. kicsit hátborzongató, mégis különleges élmény.

Az idő előrehaladtával egyszer csak elérkeztünk a nap kérdőjeléig, a na akkor most hogyan továbbig. Sokat ezen agyalnia aztán nem kellett az egybegyűlteknek, az égiek megoldották a problémát, küldtek egy dörgés és egy villámlást, és egy olyan hirtelen záport, hogy eszmélni is alig volt időnk.
Viszont gyönyörű fényeket kaptunk, köszönet érte.




Egy száradós-kávézós szünetet követően pocsolyás képekkel folyt. köv.